A világ építészete és képzőművészete iránt érdeklődők kiemelt figyelemmel követik az olaszországi biennálék eseményeit. Idén a Velencei Építészeti Biennálé főkurátorai, az Yvonne Farrell és Shelley McNamara ír építészpáros, a „Freespace” tematika mentén kérték fel a nemzeti és nemzetközi pavilonok kiállítóit a tárlatok összeállítására.
Két éve a Biennálé központi pavilonjába belépőket Maria Reiche német archeológus létrás képe fogadta, melyen éppen a perui Nazca vonalakat szemléli. Kissé szokatlan kezdés egy építészeti kiállításhoz. A chilei építész, Alejandro Aravena kurátor által meghirdetett „jelentés a frontról” („Reporting From The Front”) tematika 2016-ban elrugaszkodott a klasszikus értelemben vett építészeti szerepek bemutatásától, hiszen arra tett kísérletet, hogy olyan jó példákat vonultasson fel a világ minden tájáról, melyekkel érzése szerint az emberek mindennapi életkörülményeit tehetik jobbá. Mindezt azzal a céllal, hogy az emberléptékű épített környezetet helyezze a középpontba. A Biennálé szervezőbizottsága az idei kiállítás tematikájának meghatározásával ezt a vonalat igyekszik tovább vinni, hiszen 2018-ban a közösségi és magánterek, a városi tér és a természeti tájkép minőségének hangsúlyozására szólítanak fel.
Az Yvonne Farrell és Shelley McNamara építészpáros tehát a „Freespace” tematika mentén gyűjtik össze a nemzetközi projekteket. Alapvető hitvallásuk szerint mindenkinek joga van az építészetből profitálni és a tervezők szerepe az, hogy alkotásaikkal védelmet nyújtsanak a testnek és felemeljék a szellemet. Számukra fontos, hogy ne csak a látható, vizuális ingerekről szóljon az épített környezet, valami többet keresnek, a vizuális környezet formálóinak mindennapi életre gyakorolt hatását szeretnék hangsúlyozni.
A főkurátorok által említett példák is ebbe az irányba mutatnak: a Jørn Utzon mallorcai háza előtt található pad tökéletesen passzol az emberi testhez, Angelo Mangiarotti milánói társasházának bejárati ösvénye üdvözletet sugall, míg a Sao Paolo-i modern művészeti múzeum lábakra állított földszintje átlátást enged a városlakóknak az épület alatt, egy új közteret hozva létre. A kurátorok ezeket a nagyvonalú építészeti gesztusokat hívják „Freespace”-nek, az idei velencei kiállítással pedig az a céljuk, hogy megmutassák: a fő építészeti értékek mentén hogyan tudunk párbeszédet kezdeményezni a terek használóival.
A 16. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja programját tekintve szépen belesimul a főkurátori felhívásba. A Kultúrgorilla és a Studio Nomad közös tárlata azzal foglalkozik, hogy a Szabadság híd hogyan vált közterületté. A főváros két évvel ezelőtt egy infrastrukturális beruházásnak köszönhetően kényszerűségből lezárta a Budapest egyik jelképének tekintett hidat, aminek következtében a városlakók „hídfoglalóként” léptek elő. A híd teljes keresztmetszetében grillpartik, jógaórák és spontán sörözések helyszínévé vált – mint egy valódi köztér. A „Szabadság híd - Új horizontok a városban” című kiállításra a tervek szerint felépül egy kilátó a magyar pavilon árkádos udvarán, mely visszahozza a hídfoglalás érzését. A magyar csapat szerint nemcsak azzal, hogy új élményt kínál a pavilonba ellátogatóknak – hiszen nem gyakran akad lehetőségünk az Giardini fölé emelkedve megtekinteni a várost –, hanem azzal is, hogy anyagában és megjelenésében utal a Szabadság hídra.
A magyar pavilon ügyeit 2015 óta intéző Ludwig Múzeum igazgatója, Dr. Fabényi Júlia szerint „az idei kurátori felhíváson és a Magyar Pavilonban megvalósuló kiállításon is érezhető az a perspektívaváltás, az új szempontok bevonása, melyet 2016-ban Alejandro Aravena indított. Már nem az ikonikus épületek, a kísérleti anyagok bemutatásán van a hangsúly, hanem a közösségi építészet, a terek felfedezése és újrahasznosítása került előtérbe.” Tehát újra olvasmányosabb, elmélyültebb vizsgálódást kívánnak meg a Velencei Építészeti Biennálé kiállításai. Aki teheti, látogasson el rá!
A 16. Velencei Építészeti Biennálé kiállításai 2018. május 26. és november 25. között tekinthetők meg. A két fő helyszín, az Arsenale és a Giardini mellett érdemes ellátogatni a város különböző pontjain található pavilonokba is, hiszen ott még több nemzeti és nemzetközi kiállítást fogadja az érdeklődőket.
Borítókép: Élet a forgalom elől lezárt Szabadság hídon, Fotó: Hartyányi Norbert, 2016, forrás: biennale2018.ludwigmuseum.hu
